Ahogy a naptár október közepére fordult, a Baross Óvodába is megérkezett az ősz — és nem is akármilyen belépővel! Október 17-én, pénteken délután valami különös történt: nem csak a levelek hullottak, hanem ismét életre kelt az udvar, suhogtak a seprűk és a gereblyék. Eljött újra az óvodaszépítő délután ideje, amikor a gyerekek, szülők és az óvoda dolgozói közösen varázsolták még szebbé óvodánk udvarait és előkertjeit.
Ez a délután újra bebizonyította, hogy a Baross Óvoda közössége nemcsak gondoskodó, hanem összetartó, vidám és tenni akaró is!
Pontosan háromkor már minden készen állt: gereblyék és ásók a kezekben, meleg tea a termoszban, zsíroskenyér a tálcákon. Az óvoda természetesen gondoskodott a szükséges kerti eszközökről, de többen saját, jól bevált szerszámaikkal érkeztek. Az időjárás is kegyes volt hozzánk, mert a délután folyamán gyönyörű, napsütéses őszi idő kísérte a közös munkát.
Már az első percekben érezni lehetett: ez nem csupán „munka”, hanem egy igazi közösségi kaland, ahol mindenki megtalálta a maga szerepét. Volt, aki gereblyével kupacolt őszi leveleket halmokba, mások a homokozókat készítették fel „téli álmukra”, és persze akadtak kis kertmesterek is, akik lelkesen gondoskodtak az előkertek virágágyásairól.
Az udvar minden szegletében szorgosan dolgoztak a kis csoportok. A levelek gereblyézése közben hamar kialakult a gyerekek kedvence a „Ki tudja a legnagyobb kupacot?” verseny, amiben természetesen mindenki győztes lett.
A homokozó felásása igazi csapatmunka volt – néhol még apró „geológiai felfedezések” is történtek, hiszen egy-egy elásott homokozóformát, gesztenyéket, régi lapátot vagy elfelejtett játékdarabot is felszínre hozott egy-egy ásó.
Külön kis csodavilág is született ezen a délutánon: az óvoda tanösvényéhez tartozó méh- és pillangóbarát virágágyás! Erős apukák segítségével lett kiásva az ágyás alapja. A föld gereblyézésében, a szegélykövek lerakásában pedig már a gyerekek is segítettek a felnőtteknek. Végül pedig együtt ültették az első színes, illatos virágokat. A lelkes kis kezek locsolókat is ragadtak és öntöztek, miközben arról beszélgettek, milyen virágot szeret legjobban a pillangó, és hogyan gyűjtenek a méhek nektárt.
Természetesen egyetlen komoly feladatot sem lehet jól teljesíteni egy kis pihenő nélkül: nem maradt el a jól megérdemelt meleg tea és ropogós zsíros kenyér. Az óvoda udvarát betöltötte a beszélgetés, a nevetés és az avar illata. A gyerekek közben igazi kincsvadászatba kezdtek – ki talált nagyobb gesztenyét vagy makkot, szebb levelet, vagy épp legviccesebb formájú termést. A közös munka, a beszélgetések, a nevetések mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy még jobban megismerjük egymást.
A rendezett udvarok és a tiszta játékok mind-mind bizonyítják az egész délután lényegét, hogy az óvoda nem csak a gyerekek második otthona, hanem egy olyan hely, ahol a felnőttek is jól érezhetik magukat!
Az óvoda dolgozói hálás szívvel köszönik a szülők aktív részvételét, lelkesedését és segítségét.
Jövőre ugyanitt, ugyanekkor!
