A nyári ügyelet előtti utolsó napokat kihasználva még egy kötetlen, sportos programra invitáltuk a csoportunkba járó gyermekek apukáit. 7 bátor jelentkező jött el összemérni erejét apatársaival. A gyerekek izgatottan várták ébredés után szüleiket. Kati néni taktikai megbeszélést tartott velük még a küzdelmek előtt, hogy felkészülten álljanak rajthoz. Az időjárás kegyes volt hozzánk, mert hétfőn délután, amikor a vetélkedőre sor került, mérsékelten meleg idő volt, ami lehetővé tette, hogy kint lehessünk.
Apák és gyermekeik párosokat alkotva mérték össze gyorsaságukat, erejüket és ügyességüket. A különböző akadálypályákon fej fej mellett haladva küzdöttek egymással. Az apáknak ölben, háton, kézfogással vagy éppen váltótársként kellett gyermekükkel végigmenniük a pályákon. A hangulat végig derűs, oldott volt, látszott, hogy jól érezték magukat nagyok és kicsik így, együtt. A verseny végén mindenki győztesnek érezhette magát. Az eredményhirdetés is igazolta ezt, csupa első helyet osztottunk ki. Mindenkinél kiemeltük, miben volt a legjobb.
Ezzel az eseménnyel azt szerettük volna hangsúlyozni, hogy az apák napja pont olyan fontos, mint az anyák napja. A gyerekek számára természetes, hogy szeretetüket ugyanúgy ki tudják fejezni az apukájuk, mint az anyukájuk felé. Ha köszöntjük az édesapákat, ezzel erősebbé tehetjük a gyerekeikkel való kapcsolódást is. A köszöntés ugyan más formában történt, mint az édesanyák köszöntése, de ez a játékosság, mellette persze egy kis kézzel készített ajándék, a gyerekek szeretetének egy kifejezési formája: „jó veled lenni, jó veled játszani, apa!”
Török Zoltánné
óvodapedagógus
