Gyermekvédelem, családi élet, családi nevelés

 

A család az első közösség a gyermek számára, amelybe beleszületik, és „általában – normális esetben” ebben a családban él, serdül, ifjúkorig – amíg saját családot nem alapít.
A család a gyermeket egyrészt az által készíti fel az életre, ahogyan él, ebbe az életmódba beletartoznak a társadalmi viszonyok, az anyagi – tárgyi környezet, amely lehetővé tesz bizonyos életszínvonal kialakítását. A szülők minden energiájukat arra fordítják, hogy megteremtsék az életfeltételeket.

Másrészt a gyermek elé olyan modellt állítanak, amely a gyermeket pozitívan ösztönzi, sokat dolgozik, túlhajtja magát – vagy negatívan hat rá, nem dolgozik, nem törődik a családdal, lakással stb. sok a súrlódási felület a családon belül is – vagy esetleg önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe.
Prevenció továbbra is a legfontosabb feladatunk. A kialakult gazdasági helyzet még körültekintőbben, gondosabban kell felkutatnunk („az apró jelekből”), hogy az új családok körülményei és a régi gyermekeink életkörülményei milyen mértékben, tekintetben változtak meg.

Arra törekszünk, hogy a nehéz helyzetben élő családokat megismerjük és segítsük.

Elsődleges célunk, hogy a gyermekek biztonságban érezzék magukat óvodánkban.

Az intézmény vezetője, a gyermekvédelmi felelősök, és az óvodapedagógusok és a dajkák, valamint az óvoda egyéb dolgozói összehangolt munkája teremti meg a feltételeket. Az esélyegyenlőtlenségek csökkentése mellett kiemelt s befogadó környezet megteremtése, a kialakult előítéletek lebontása, az újabb előítéletek kialakulásának megelőzése, a gyermekek mindenekfelett álló érdekeit szem előtt tartva biztosítják és védik a gyermekek jogait é biztosítja az egyenlő hozzáférést az esélyegyenlőségi törvényben megfogalmazottak szerint.

A migráns gyermekek esetében kiemelt az önazonosság megőrzése, és az integrálódás elősegítése.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek az iskoláskor kezdetéig feltétlenül szükséges, hogy rendszeresen óvodába járjanak. Ebben a korban a fejlődésük üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. A kisgyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkenti a későbbi iskolai kudarcot.

Az óvoda Integrációs Program / óvodai IPR / arra vállalkozik, hogy meghatározza az óvodai nevelés azon területeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan, hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésében. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épül figyelembe véve az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényt.

  • Szervezési feladatok
  • Nevelőtestület együttműködése
  • Pedagógiai munka
  • Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka
  • Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel
  • Óvoda-iskola átmenet támogatása
  • Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés
  • Intézményi önértékelés, eredményesség

Be kell vonni a meggyőző munkába az érintett szakembereket. Fontos az együttműködés erősítése, meg kell osztani a feladatokat. A szülőkhöz rendszeresen és személyesen forduló szakemberek segítsége szükséges. Felméréseket kell végezni az óvodások érdekében – a szegregált helyzetek elkerülésére a HHH – s gyerekek vonatkozásában. Az arányos elosztás az óvoda csoportjaiban a gyermekek azonos esélyeinek érvényesítésére, az egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében.

Az információáramlást a gyermekvédelmi területen is erősíteni kell, hogy egy gyermek se kerülje el figyelmünket, ha a család segítségre szorul. Részt veszünk az Önkormányzat Esélyegyenlőségi munkacsoportjának munkájába.

Az intézmény anyagi lehetőségein belül, a rászorultság fokát és mikéntjét figyelembe véve, differenciáltan, de méltányosan, a gyermek számára legkedvezőbb módon történő a döntéshozatallal. Az előzetes javaslattétel és véleményezés minden pedagógus feladata – a család erőforrásainak feltárása érdekében objektív megítélésre törekszünk.

GYERMEKVÉDELMI FELADATOK:

  • a gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek érvényesítése az óvodai nevelés egész folyamatában
  • az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésén túl ügyelünk a gyermekbalesetek megelőzésére,
  • rendszeres egészségügyi szűrő vizsgálatok megvalósításának elősegítése: fogászati, szemészeti, fülészeti, ortopédiai szűrések kezdeményezése, biztosítása, (szülői beleegyezéssel)
  • a fejlődést hátráltató tényezők feltárása a családban, kiemelten a hátrányos helyzetű HH és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek (HHH –s) beóvodáztatása terén.
  • a szociális helyzete miatt hátrányos illetve veszélyeztetett gyermekek segítése a gyermekétkeztetési hozzájárulással, gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése, illetve szervezése (ruha, játék, könyv gyűjtése, adományozása, kölcsönzése)
  • a szociális ellátó rendszerrel aktív együttműködés (gyermekszegénység, elhanyagoló nevelés hátrányainak kompenzálása)
  • speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki, nevelési feladatok ellátása gyermekek családjának segítségnyújtás (szakszolgálat, szakmai szolgáltatás) nevelési módszerek segítése (tanácsadás, azonos nevelési elvek az óvodával)
  • a gyermekekkel kapcsolatos adatvédelem, titoktartási kötelezettség betartása,
  • ügyintézési tanácsokkal a szülők segítése, gyermekorvosi, védőnői tanácsadás a szülők számára
  • fogadóórát biztosítunk
  • halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek regisztrálása, fejlesztése (szakember szükség esetén)
  • veszélyeztetett gyermekek nyilvántartásba vétele,
  • fogyatékkal élő gyermekek kiszűrése (SNI)
  • az egyszülős családban nevelkedők létszámának megállapítása,
  • családlátogatás a csoportos óvodapedagógussal közösen,
  • kapcsolattartás külső szakmai intézményekkel, szervezetekkel, szakemberekkel,
  • szakmai felkészülés, önképzés, továbbképzés

A GYERMEKVÉDELEM BELSŐ KAPCSOLATAI:

  • A vezető óvónő felelősséget vállal a gyermekvédelmi munka megfelelő működéséért, valamint biztosítja a szükséges feltételeket, kiemelten a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében
  • A vezető javaslatot tehet és dönthet a törvényben foglaltak alapján a kedvezményes ellátásról a rászorulók számára.
  • A gyermekvédelemmel kapcsolatos információkról, cselekvési – intézkedési tervekről az óvodavezetőnek a gyermekvédelmi felelősök rendszeres tájékoztatást nyújtanak.
  • A nyilvántartásba vett gyermekek óvodapedagógusaival rendszeres munkakapcsolatban tájékoztatjuk egymást az esetleges változásokról.
  • Az anyagi okból veszélyeztetettek felmérése érdekében a csoport óvodapedagógusai – illetve a szülők jelzéseit vesszük figyelembe.

A GYERMEKVÉDELEM KÜLSŐ KAPCSOLATAI:

  • Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ (1201 Nagy Győri István u. 29 –31.)
  • Gyermekjóléti Központ (1203 Lajtha László u. 5–7.)
  • Nevelési Tanácsadó
  • Egészségügyi Szakszolgálat
  • Orvos, védőnő
  • Anyaoltalmazó, Gyermekotthon
  • Bölcsőde
  • Iskolai gyermekvédelmi felelős
  • Önkormányzat: gyermek- és ifjúságvédelmi szakreferens
  • Szakmai szolgáltatás, Pedagógiai szakszolgálatok
  • Bűnmegelőzési Centrum
  • Roma Kisebbségi Önkormányzat
  • Német kisebbségi Önkormányzat
  • Civil szervezetek

A családok szociális hátrányainak, és az egyéb a gyermeket érintő nehéz helyzetek feltérképezésében, a csoportban dolgozó óvónők és a szülők jelzéseire alapozunk.
A megoldáskeresés érdekében a fent említett képviseleti szervekkel felvesszük a kapcsolatot, és a problémák megismerésének függvényében kérünk, illetve ajánlunk segítséget a szülőknek.