Óvodánk a Pesterzsébeti Nemzetiségi Kétnyelvű Baross Óvoda rövidített nevén Baross Ovi – Kindergarten Baross Óvoda – régi nevén a II. számú Összevont Óvoda – idén ünnepli 50. évfordulóját. Ez idő alatt megszámlálhatatlan „kiscsoportosként” óvodánkba járt gyermek gyermekeit neveltük, készítettük fel az iskolára.
Pesterzsébet 1960-as évektől ugrásszerűen fejlődött – új városközpontot és sok lakást építettek fel -, így a családokban több gyermeket is vállaltak a szülők, ami új óvodák létrehozását tette szükségessé.
1965 júniusában nyílt meg a Baross utca 79. számú Óvoda, és 1967-ben a Baross utca 81. számú Óvoda, melyek ebben az időben még külön egységként működtek.
A Baross u. 79. számú Óvodát Kisfaludy Józsefné vezette nagyon magas színvonalon, helyettese Melkvi Józsefné volt. Az intézményt három csoporttal nyitották meg, a 3-6 éves gyermekek számára. Óvodánkban ettől az időtől kezdve új nevelési módszereket vezettek be, melyeket bemutattak a kerületben dolgozó óvónőknek. A Baross u. 81. szám alatt működő Óvoda épülete 1967-ben készült el. Vezetésére Melkvi Józsefnét kérték fel, akinek helyettese Csekő Jánosné lett. Az óvodában három csoport volt.
Ebben az intézményben több vezetőváltás is történt. 1968-ban Csekő Jánosné, a későbbiekben Gecse Gáborné majd Csörgei Miklósné vállalták az óvoda vezetését.
A 70-es évek közepén az oktatásra egyfajta megújulás volt jellemző, melynek megvalósításában a kerületi pedagógusok aktívan részt vettek.
1974-ben Japán delegáció járt a Baross u. 79. szám alatt működő óvodában, hogy megismerkedjenek az „új zenei módszer” bevezetésével, a Kodály-módszerrel.
1975-ben kísérletként vezették be az Óvodai Igazgatóságokat 2-3 intézmény összevonásával. Ennek során került összevonásra a Baross 79. és 81. számú óvoda. Kisfaludy Józsefnét óvodaigazgatónak kérték fel, és létrehozzák a tagóvoda-vezető elnevezést; Baross u. 79. sz. óvodában Winkler Jánosnét, míg a Baross u. 81. sz. óvodában Csekő Jánosnét kérik fel a feladatra. A kísérlet jól sikerült, így az összevont intézményeket együtt hagyták a II. számú Összevont Óvodaként.
1976-81 között bekövetkezett hatalmas demográfiai hullám következtében a csoportok 36-42 fős létszámúak voltak, ami bebizonyította, hogy az óvodapedagógiára nemcsak szükség van, de a bővítés is elkerülhetetlen. A Baross 79. számú óvodát egy, a Baross 81. számú óvodát pedig kettő csoporttal bővítették a magasabb színvonalú ellátás érdekében.
A kerület oktatási vezetőjének Becsey Dénesnek engedélyezésével 1977-ben indult a „játékos orosz nyelvoktatás” nyelvi szakértőként Vellai Tiborné az FPI szaktanácsadója segítette a munkát. Az óvodai csoportban Tóth Sándorné vezetésével és Virágné Fásy Ildikó közreműködésével indult el a játékos nyelvtanulás. 1986-ban a jó módszer sikerének köszönhetően az óvodában tartotta meg az orosz irodalom és nyelvtanárok világkongresszusa szekció ülését, a MAPRIÁL-t. Az MSZBT Gorkíj nyelviskola igazgatója Pócs Ilonka, és Torma Andrásné a XX. kerület szaktanácsadója, valamint Kiss Dezsőné óvodavezető folyamatosan figyelemmel kísérte a szakmai munkát. A jó eredmények arra serkentették a vezetést, hogy még egy csoporttal bővítsék a játékos nyelvtanulást. A vállalkozó óvodapedagógusok Töreki Istvánné és Dr Véghné Várszegi Andrea voltak, akik tovább fejlesztették a megkezdett munkát. 1989 áprilisában Békéscsabán megrendezésre került IV. Nemzetközi Gyermek- nyelvoktatási Konferencián nagy sikert aratott a bemutatott videó anyag a szakma elismert mesterei között.
A pedagógia egyre nagyobb mértékben fejlődött az óvodáskorú gyermekek korának megfelelő módszerek kialakításában. 1981-ben kísérletként vezették be a lassabban fejlődő gyermekek felzárkóztatására a Korrekciós csoportot, mely a Baross u. 81. számú óvoda épületében működött, Bíró Zoltánné óvónő-gyógypedagógus vezetésével.
1981-ben Kisfaludyné nyugdíjba vonulása után Kiss Dezsőné vette át az intézmény vezetését, aki szintén töretlen kedvvel folytatta az irányítást. Ebben az időben a Baross 79. szám alatt levő épületben Winkler Jánosné volt a tagóvoda-vezető, a Baross u. 81-ben Győrné Varga Kornélia.
1984-ben Győrné Varga Kornéliát kinevezték vezető óvónőnek, a VII. számú Összevont Óvodába, helyette Sólyom Istvánné vette át a tagóvoda vezetését.
A Pesterzsébeti Városközpont növekedése szükségessé tette, hogy újabb csoportokat hozzanak létre, ezért 1984-től 1986-ig a „Bocsák Villá”-ban alakítottak ki egy, majd két csoportot újabb tagóvodájaként a II. számú Összevont Óvodának, melynek tagóvoda-vezetője Marton Sándorné lett. 1985-ben az üzemi óvodák is a Tanács fennhatósága alá kerültek, így a II. számú Összevont Óvodához csatlakozott a Harisnyagyári Óvoda is a Lila bölcsődébe kihelyezett két csoporttal.
A teljes átfogó nevelési, fejlesztési koncepcióra jellemző, hogy 1978-tól óvodai logopédus működött az intézményben Dr. Dorsch György személyében. Ebben az időben kapott komoly szerepet az anyanyelvi nevelés is, ami azóta is magas színvonalon fejlődik.
1983-tól 1986-ig kísérletet végeztek a Baross 81. óvodában „A képolvasás az óvodában” című programmal, melyben az intézmény minden pedagógusa részt vett, B. Méhes Vera és Zsolnai József vezetésével. Ennek hatására vezették be az I. osztályosoknál a képolvasás módszerét.
A komplexitás kialakítása érdekében egyre nagyobb teret kapott az anyanyelvi nevelés fejlesztése mellett a zenei terület is. A 70-es évek közepén elismerést kapott az óvoda a Kodály-módszer jó színvonalú alkalmazásáért. 1989-ben Fekete Katalin óvónő vezetésével indult be a „zene óvoda”, ahol a gyermekek érzelmi kötődés alapján szeretették meg a zenét, az örömteli éneklést, mely hagyomány a mai napig él.
1990-ben Somogyvári Ildikó vezetésével megalakult óvodánk énekkara, ami sikeres működésének köszönhetően többször is meghívást kapott a kerület különböző rendezvényeire.
Az intézmény dolgozói fontosnak tartották, hogy nemcsak értelmileg, de fizikailag is fejlesszék a gyermekeket, így 1981-től elkezdték az úszás – azaz a vízhez szoktatás – bevezetését. Az 1990-es évektől a nyári időszakban a Csepeli strandon, később a Csepeli Papírgyári majd a Spartacus Uszodában, és a Wekerlei Tanuszodában oktatták rendszeresen az úszást a 3-6 éves gyermekek részére, képzett szakemberek vezetésével.
1989-ben nevezték ki Marton Sándornét – a II. sz. Összevont Óvoda tagóvoda-vezetőjét – óvodai szaktanácsadónak. A fővárosban elsőként, az országban másodikként vezette be a megfelelő testi fejlődés érdekében a Prevenciós Tartásjavító Programot. Ennek keretében felmérte a gyermekek hátizomerősségét, a mindennapi testnevelésbe beépítette a fejlesztő gyakorlatokat, és évente kétszer mérésekkel ellenőrizték a fejlődésüket.
1991-ben mindkét Óvodában tornaszobát alakítottunk ki – szintén a prevenciós program keretében Háda Ferenc vezetésével -, ahol az új sporteszközöket örömmel használták a gyermekek. Ezekről az eszközökről tartott bemutatókat Tóth Sándorné a kerületi óvodapedagógusok számára.
A rendszerváltás, a módszertani szabadság színesebbé tette a palettánkat. 1991-től Somogyvári Ildikó ismertette meg a gyermekekkel a vallási történeteket, egyben felkeltve a szülők érdeklődését is. 1993-tól sajnos csökkent a létszámunk, így felszabadult egy terem, ahol kialakulhatott a kerületi báziskönyvtár – melyre szűkös anyagi keretek miatt csak lassú fejlődés volt jellemző. Az 1994-ben Perlaki Jenő polgármestertől kapott támogatás is csak kismértékű fejlesztésre adott lehetőséget.
Ebben az évben Kiss Dezsőné nyugdíjba vonulása után Marton Sándorné lett az óvoda vezetője így lehetett folytatni az egységes közösségi munkát. A 79 óvoda vezető helyettese Dragán Tiborné, majd őt követte Töreki Istvánné. A 81 óvoda vezető helyettese Sólyom Istvánné lett.
1995-ben az Óvoda 30 éves jubileumát ünnepelte, mely alkalomból tiszteletüket tették a kerület vezetői, és az Oktatási Osztály képviselői is.
Intézményünk mindig nyitott volt a szülők felé. Különböző rendezvényeken a gyermekkel együtt tölthettek egy-egy délutánt. Ilyen ünnep volt az azóta hagyománnyá vált „Ovi-Buli” is, ami 1995 óta működik. Ezen a délutánon az Oktatási Osztály, az Önkormányzat és a Rendőrség képviselői is rendszeresen részt vesznek.
Óvodánk folyamatosan arra törekedett, hogy a gyermekekkel, a szülőkkel és az óvodaközösséggel jó kapcsolata legyen. Ennek érdekében alakult meg az „Óvodaszék” 1996-ban, melynek alapító tagja Perlaki Jenő volt.
1997-ben hoztuk létre a Kindergarten Alapítványt, mely arra szolgál, hogy a gyermekek magasabb színvonalú ellátást kapjanak. A befolyt összegekből fejlesztjük a játszó- és sportudvart, valamint ebből finanszírozzuk a nagy értékű sport- és játszóeszközöket is.
Több intézménnyel folyamatos kapcsolatunk van, ilyen a CSILI Művelődési Központ, ahová színház- és bábelőadásokra, illetve gyermekrajz kiállításokra járunk.
Jelentős eredményünk a Baross 79.-ben működő Német Nemzetiségi nevelés, melynek kialakítását Marton Sándorné és a Német Kisebbségi Önkormányzat részéről Hertelendi – Härtlein Péter elnök segítették. A nyelvi feladatok kimunkálását Lászlóné Ammer Klára nemzetiségi óvónő kezdte el, és az évek során bekapcsolódó kollégák nyitottak voltak nyelvi tudásukat fejleszteni az eredményes nyelvi nevelőmunka érdekében. Somkuti Edit, Drenyovszky Márta voltak azok az óvónők, akik segítették a kezdeteket Lászlóné Ammer Klárának.
Ilyen szakmai kezdeményezés Soroksár leválása óta nem volt. A Baross 81. óvodában a szülői igényeket figyelembe véve 1989 őszén vezettük be az angol nyelv tanítását, melyet óvodapedagógusaink megfelelő nyelvi és módszertani végzettséggel vállaltak. A kísérleteket Dr Véghné Várszegi Andrea kezdte, majd Láng Krisztina fiatal óvónő folytatta a Tom és Jerry Nyelviskola kiadványai segítségével.
2002-től a nagycsoportos óvodások környezetismeret foglalkozásokon veszek részt a Vörösmarty Mihály Általános Iskolában.
Fontosnak tartjuk a szülők tájékoztatását a kerületben működő iskolákról, ezért 2003 óta tavasszal kiállítást rendezünk a könyvtárunkban, melyben ezek az intézmények bemutatkozhatnak.
Szakmai munkánkat a folyamatos önképzés jellemzi. Harsányi Ildikó 2002-ben pedagógus szakvizsgát tett. Pedagógusaink az elmúlt években olyan továbbképzéseken vettek részt, melyek hozzásegítettek minket ahhoz, hogy óvodánk pedagógusai Lászlóné Ammer Klára vezetésével részt vegyenek a Comenius Minőségfejlesztési Programban, melynek eredményeként 2003-ban megszereztünk a Partnerközpontú Intézmény rangot.
Ezen kívül többen elvégeztek prevenciós ismereteket bővítő képzéseket, két kolléganőnk – Borók Gabriella és Szima Krisztina – pedig 2005-ben a Tessedik Sámuel Főiskolán óvodai gyógy-testnevelő szakon második diplomájukat is megszerezték.
Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a gyermekek minél több tapasztalatot szerezzenek, ezért 2004-ben állatkerti bérletet váltottunk. A rendszeres állatkerti látogatásokat zoopedagógiai szakismeretekkel rendelkező kolléganőnk, Barsán Krisztina vezeti.
A kerület kulturális életébe is bekapcsolódtunk; 2005. április 11-én, József Attila születésének 100. évfordulóján számos rendezvényen részt vettek óvodásaink.
A szülői igényeket szem előtt tartva az utóbbi években a helyi nevelési program célrendszeréhez igazodó különböző tanfolyamokat indítottunk, ilyen az ovi-foci, aerobik, a tenisz, balett és a több éves múltra visszatekintő ovi karate is.
Óvodánkban 2004-ben jelentős személyi változások történtek; Marton Sándorné nyugdíjba vonulása után Szabó Gizella megbízással vette át az óvoda vezetését, majd sikeres pályázat után 2005- január 1.- től Bélteczkyné Szende Hilda kapott bizalmat a képviselőtestülettől. A vezető helyettes Harsányi Ildikó a tagóvoda vezető Szabó Gizella, majd Basáné Nánási Ildikó lettek.
Az óvoda az új vezetői irányítással 2005 júniusában a régi hagyományok értékeit erősítve ünnepelte meg az óvoda 40 éves születésnapját. 2006- ban „ 10 év a német nemzetiségi nevelésért” emlékműsort állítottunk össze, ami méltóképpen fémjelezte a német nemzetiségi nevelést óvodánkban.
1993. évi LXXIX Közoktatási Törvény minőségelvű oktatáspolitikát határozott meg, több területen módosította az addigi gyakorlatot, ezzel új szakmai feladat megvalósítására ösztönözte a pedagógus társadalmat. Az óvodában megkezdődött a helyiségek strukturális átalakítása, új arculat körvonalazódott, és elindult egy nagyszabású tárgyi eszközbővítés, amely megvalósítását Harsányi Ildikó vezető helyettes és Láng Krisztina tagóvoda vezető szakmai irányítása segítette. Cél a JEK Helyi Nevelési Program feladatrendszerének megvalósítása érdekében a kötelező eszköznorma kialakítása, valamint a gyermekek környezetének modernizálása. Az eszközök, valamint a lehetőségek tárházának bővítését a fenntartó forrásai, pályázati támogatás, szponzorok bevonása, valamint a Kindergarten Alapítvány támogatása tette lehetővé.
A J.E.K Helyi Nevelési Program többszöri átdolgozása, – az IPR program bevezetése, a „Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése” kiegészítő program megalkotása, – a minőségirányítás működtetése, módosítása, a pedagógus és nevelést segítő dolgozók teljesítményértékelésének kidolgozása, működtetése, pedagógusok minősítése, mint szakmai feladatok nagymértékben emelték a nevelőközösség szakmai fejlődését.
2008/2009 nevelési évben a német nemzetiségi nevelés bővítése, és 2009/2010-ben új magyar gyermekcsoport beindítása igazi sikertörténete az óvodának. Pesterzsébet Önkormányzata 55/ 2008. (IV.09.) OMB határozatával elfogadta a J.E.K. Helyi Nevelési Program módosítását. Az óvoda nevelési programja kerületi szinten az egyik olyan nevelési program, melyben prioritást kap az egészséges életmódra nevelésen belüli tudatos mozgásfejlesztés. A preventív tartásjavító projekt továbbfejlesztését az óvodapedagógusok módszertani megújulása, a gyógy-testnevelés foglalkozások és a korszerű eszközrendszer garantálta. Ennek megvalósítását segítette, hogy Láng Krisztina is gyógytestnevelő szakvizsgát szerezett így már három szakképzett kolléga segítette a szakmai megújulást. Az egészségfejlesztéshez hozzájárult a fenntartó által biztosított korcsolya és úszás program. A német nemzetiségi nevelés, mint sajátos nevelési forma folyamatosan magas szinten valósult meg. Lászlóné Ammer Klára nemzetiségi munkaközösség vezető nevéhez fűződik a számtalan fellépés szervezése, óvodai, kerületi és regionális programon való szereplés, amit az óvodapedagógusok külföldi anyanyelvi környezetben megvalósuló fejlődése segített elő. Partneri együttműködésünket a német nemzetiségi nevelés terén sikerült bővíteni a szakmai munka megújítása érdekében. 2010- ben a Móri Pitypang Óvodával, 2012-ben a Ceglédbereli Napsugár Óvodával kötöttünk együttműködési megállapodást, mely azóta is szakmai megújulást, kitekintést jelent a pedagógusok részére. A szakmai munkaközösségek mint autonóm teamek munkája nélkülözhetetlen volt a minőségi szakmai fejlődéshez, mely alapjául szolgált az új szakmai kihívásoknak való megfeleléseknek.
Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának módosításával összhangban a J.E.K. Pedagógiai Program elkészítése, beválásának vizsgálata, az Esélyegyenlőségi terv folyamatos aktualizálása új pedagógiai lehetőséget jelentettek a szakmai fejlődésben. A tehetséggondozás előtérbe kerülésével a „Hétszínvirág” kiváló akreditált tehetségpontot létre hoztuk Nagy Mátyásné nemzetiségi óvodapedagógus közreműködésével, ennek keretében az óvoda három tehetségműhelyt működtet a mai napig eredményesen.
A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény módosításai, a pedagógus életpálya modellhez kapcsolódó pedagógusminősítés új rendszerének, valamint a portfólió fogalmának és tartalmi elvárásának megismerése, olyan szakmai kihívások melyek gyakorlati megvalósítása a nevelőtestület pedagógiai felkészültségét dicséri. Az eltelt időszaknak sikere a magyar hagyományőrzés elmélyítése, és a német nemzetiségi nevelés, mint speciális nevelési formának bővítése, a negyedik német nemzetiségi gyermekcsoport beindítása.
A Baross óvoda 2015-re kilenc gyermekcsoportra bővült, melyből négy német nemzetiségi nevelést folytat.
Nagy örömünkre szolgál, hogy 2014- ben a Baross 81 óvoda homlokzatának felújításával az óvoda új arculatot kapott, és 2015-re az 50 éves születésnapra megújulhat a 79- es óvoda is.
A Nevelőtestületbe az elmúlt években több új kolléga érkezett. Fontos feladat a közösség formálása, az óvoda értékeinek átadása annak érdekében, hogy az óvoda továbbra is szakmailag kiteljesedve, magas színvonalon nevelje a gyermekeket, és a kerület óvodái között előkelő helyét megőrizze.
Budapest, 2015. április 24.
Töreki Istvánné
Óvodapedagógus
