Immár hagyomány a csoportban a tökfaragás. A gyermekekkel és a szülőkkel már közösen várjuk ezt az alkalmat, és gyűjtjük a különböző nagyságú és formájú tököket, és tervezzük, hogy milyen formájú „ tökfejet” készítsünk. Kinek a „tökfeje” lesz a leghangulatosabb legbohókásabb.
Eddig keveset gondoltunk arra, hogy vajon honnan ered a töklámpás története… a történeti áttekintésre segítségül hívtuk a történeti leiratokat, nézzük, honnan ered a tökfaragás?
A tökfaragás Magyarországon is régi hagyomány. Olyannyira régi, hogy az első erről szóló történet egészen Salamon, Árpád-házi királyunk idejébe nyúlik vissza, aki trónviszályban állt unokatestvéreivel: Gézával, illetve annak halála után Lászlóval. 1081-ben Salamon ugyan elismerte Lászlót, mint magyar királyt, cserében megtarthatta királyi címét és László udvartartást is rendelt mellé, Salamon azonban a királyi udvarban is terveket szőtt a trón visszaszerzésére. Ezek után László biztonsági okokból a visegrádi vár tornyába záratta. Az őröknek parancsba adták, hogy sötétedés után töklámpásokkal világítsák ki a tornyot, hogy éjszaka is szemmel tarthassák a rabot. A különleges „fáklyák” azonban nemcsak a vár foglyát világították meg, hanem a Dunán közlekedő hajósoknak is támpontul szolgáltak.
Az eredeti vár, ahol a király egykor raboskodott, sajnos nem maradt fenn, viszont romjainak köveiből építtetett új várat IV. Béla a tatárjárás után. A jelenleg is meglévő Salamon-torony egykori királyunk emlékét őrzi.
Jó hangulatban telt idén is ez a délután, a gyermekek ötleteikkel segítettek a szülőknek, és a kedves kis „tökfejekkel” estére mi is kivilágítottuk az óvoda udvarát….
Angyal Nelli, Szabóné Kádár Katalin
óvodapedagógusok
